Egy biztosítási szerződés, így a lakásbiztosítási szerződés is a Felek között jön létre. Az egyik fél a Szerződő, a másik fél a Biztosító.
Általában a szerződő maga a biztosított is, értsd: az ügyfél, de előfordulhat, hogy a szerződő más javára köt biztostást.
Ilyenkor más személy a szerződő és más a biztosított.
Ilyen eset, amikor az idős szülő házára a gyermek köt lakásbiztosítást.
Ennek leggyakoribb oka egyrészt, hogy a gyermek tehermentesítse a szülőt a díjfizetés terhe alól, másrészt fiatalabban talán jobban megértjük a biztosítási szerződés feltételeit és részleteit.
A szerződő tehát fizeti a biztosítás díját, a biztosító pedig a szerződésben meghatározottak alapján kártérítést fizet a szerződőnek, illetőleg a biztosítottnak.
Amennyiben rendesen fizetjük a lakásbiztosításunk díját és ne adj’ Isten kárunk keletkezik, akkor a Biztosító kötelessége, hogy fizessen nekünk.
Természetesen a Biztosító a biztosítási feltételekben meghatározott káreseményekre fog fizetni.
A biztosítási feltételekben az is részletesen meghatározásra került, mi a teendőnk kár esetén.
Nézzük ezek közül a leglényegesebbeket!
A legfontosabb az úgynevezett kárenyhítési kötelezettségünk.
Tudniillik, ha például a vihar megrongálja a tetőt és emiatt ázik a plafon, akkor bizony haladéktalanul próbáljuk a sérült tetőt valamivel befedni, hogy ne ázzon tovább.
Míg a lakáson kívüli leggyakoribb káresemény a viharkár, addig a lakáson belül a csőtörés.
Ez esetben is érvényes a kárenyhítési kötelezettségünk.
Lehetőleg ne folyjon a víz szabadon tovább, egyre nagyobb és nagyobb kárt okozva. Sok esetben ez nem egyszerű feladat, mert ha elzárjuk a főcsapot, igaz, nem folyik tovább a víz, de vizünk sem lesz a lakásban.
Erre is jó megoldással szolgál a már több biztosítótársaságnál elérhető, a lakásbiztosításokban kiegészítő szolgáltatásként szereplő, úgynevezett asszisztencia szolgáltatás.
Ez a viszonylag újkeletű lehetőség az év minden napján, éjjel-nappal hívható számon a biztosító nemcsak a vészelhárítást szervezi meg 24 órán belül, hanem a hiba megszüntetése érdekében ellenőrzött szakembereket is tud ajánlani.
A káresemény bejelentése kapcsán a másik fontos dolog az időtényező.
Ugyanis a kár tudomásunkra jutásától általában 2 munkanap áll rendelkezésünkre a bejelentésre.
Amennyiben otthon tartózkodunk, gyakorlatilag rögtön meg tudjuk tenni, ha esetleg távol vagyunk, például nyaralunk, akkor értelemszerűen akkor tesszük meg a bejelentést, amikor hazaérkezünk.
A bejelentéshez egyes káreseményeknél hatósági eljárás, illetőleg igazolás is szükséges. Leggyakoribb ezek közül a tűzeset.
Tűz esetén ki kell hívnunk a tűzoltóságot, aki nemcsak eloltja a tüzet, hanem igazolja is annak bekövetkeztét.
Ilyen igazolás még betörés esetén a szükséges rendőrségi jegyzőkönyv és a nyomozást lezáró határozat.
A kárbejelentésünk módja a biztosító felé szerencsére már sokféleképpen történhet.
Személyesen, telefonon, elektronikusan: tehát e-mailen, vagy online, a biztosító honlapján közvetlenül.
Minden esetben ki kell töltenünk a kárbejelentő nyomtatványt.
Ezekben általában az alábbiakat kell leírnunk: biztosítási szerződésünk száma (ez a kötvényszám), szerződő neve, címe és telefonszáma, a káresemény időpontja, a káresemény rövid leírása, a károsodott vagyontárgyak megnevezése és felsorolása, valamint a becsült kárérték.
Azt is tanácsoljuk, hogy lehetőség szerint okostelefonnal minden kárral kapcsolatos eseményt, károsodott tárgyat fotózzunk le, a bizonyítás és a kárrendezés megsegítése, valamint meggyorsítása érdekében.