A hazai lakásbiztosítások körülbelül 10 százaléka nem állandóan lakott ingatlanokra, főként nyaralókra vonatkozik. Az Insura.hu szakértői szerint az állandó lakók hiánya jelentősen növeli a káresemények kockázatát: a meghibásodások és elemi károk mértéke, valamint a betörések gyakorisága is magasabb.
Több biztosító ezért vagy nem vállalja az ilyen ingatlanok biztosítását, vagy dupla díjat számít fel, miközben számos speciális feltételt is előír. A piacelemzés szerint a nyaralók biztosítási díja akár 5–95 százalékkal magasabb lehet, mint az állandóan lakott ingatlanoké. Egyes szolgáltatóknál csak a kár 50 százalékát térítik, míg másoknál teljesen elérhetetlen a fedezet. A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) pedig egyáltalán nem alkalmazhatók nyaralókra.
Az elemi károk és meghibásodások késői észlelése miatt a kár összege gyakran többszöröse a lakott ingatlanokhoz képest. A betörések elleni védelem érdekében a biztosítók magasabb szintű biztonsági követelményeket támasztanak: például 15 perces kiszállást garantáló távfelügyeletre kötött jelzőrendszert, MABISZ minősítésű lakatokat.
Az ingóságok biztosítása is korlátozott: készpénz, műtárgyak, ékszerek, napkollektorok, napelemek és garázsban tárolt járművek esetében gyakran nem nyújtanak fedezetet. Külterületi ingatlanoknál még az általános ingóságok is lehetnek korlátozva.
Dr. Kozma Gábor, az Insura.hu vezérigazgatója szerint a nyaralóbiztosítás megéri a költséget, mert a károk mértéke jelentősen meghaladhatja az éves díjat. Egy átlagos biztosítás éves költsége 37 600 forint, miközben egy csőtörés vagy tetőbeázás akár hónapokig tartó károkat okozhat az ingatlanban és környezetében.
A biztosításkötést érdemes időben elindítani, mivel a biztosítók várakozási időt alkalmazhatnak (általában 15–30 nap), így a fedezet nem azonnal lép életbe. Dr. Kozma hangsúlyozza: spórolási célból soha ne tüntessük fel lakottként a nyaralót, mert a biztosító a kárfelmérés során ezt könnyen ellenőrizheti, és akár a teljes kifizetést megtagadhatja.
Forrás: www.penzcentrum.hu