A szegmensárazás nagyon fájna egyes gépjárműosztályoknak

Korántsem biztos, hogy mindenki jól járna, ha a kgfb-piacon teljesen a szegmensalapú árazásra állnának át a biztosítók, és végleg eltűnnének a pótdíjak. A Magyar Autóklub panaszát kivizsgálva jogszabály-módosítást javasol a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjképzésére az ombudsman – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH).

Az ombudsman szerint a biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését.

Az ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható, ám nem szabad a biztosított kárstatisztikájától elszakadónak, túlzott mértékűnek lennie, s felemelte a szavát a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő pótdíjazás ellen. A múlt hét végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is kifogást emelt a kgfb-alapdíj két-háromszorosát is kitevő károkozói pótdíjak ellen, amelyek a felügyelet álláspontja szerint felülírhatják a teljes kockázatalapú díjkalkulációt, és végső soron kiüresíthetik a bonus-malus rendszert. A jegybank is jelezte, csak a kárstatisztikákon alapuló árazást tartja elfogadhatónak.

Azt, hogy a kgfb terén árazási szinten nincs valami rendben, jól mutatja, hogy olyan piacon éri elmarasztalás a biztosítókat, amely az Insurance Europe adatai szerint a három legkisebb átlagdíjjal működik. Az MNB a károkozói pótdíj mellett a biztosítók azon gyakorlatát is károsnak tartotta, amelyben egy-egy szegmensből „kiárazták” magukat.

Ezt a gyakorlatot sérelmezte a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary), amely szerint a hazai biztosítók kartellbe tömörülve drágították meg aránytalanul a kgfb-díjakat.

A biztosítók védekezése szerint való igaz, hogy egyes biztosítók üzletpolitikai alapon kiemelt kockázatúnak tarthatnak egy-egy szegmenst, ám a piacon más társaságoknál elérhetők kedvező díjú biztosítások.

Nem feledhető, hogy a 2017-es veronai buszbaleset okán a Groupama Biztosító által kifizetett 1,89 milliárd forintos kár alaposan megnyomta a szegmens kárstatisztikáit, ha ezt a kártételt nem porlasztanák a biztosítók a többi autós szegmensre (és nem védenék magukat a nagy károk ellen viszontbiztosítással), akkor kigazdálkodhatatlan lenne az autóbuszos, kárstatisztikákon alapuló díj.

A Netrisk adatbázisa szerint a biztosítók egy 2008-as évjáratú Mercedes Tourismo nagybuszra 1,88 és 30,2 (!) millió forint közötti éves kgfb-díjat adnak meg, a nyolc biztosító közül háromnak az ajánlata tekinthető kiárazónak. Az MNB statisztikái szerint 2019-ben ugyan harmadik éve csökkent a kárgyakoriság, ám az autóbuszok esetében még így is extra magasan, 12,91 százalékon áll, azaz tíz biztosított buszból egynél több miatt kellett tavaly is a zsebükbe nyúlniuk a biztosítóknak.

Ráadásul, miközben az egy kgfb-biztosításra jutó átlagos kárérték tavaly 4,9 százalékkal nőtt, az autóbuszok esetében az átlagkár értéke csaknem negyedével, 24,8 százalékkal, s megközelítette az 1,46 millió forintot. A már említett veronai baleset idején az egy szerződésre jutó átlagkár összege 2,99 millió forintra ugrott, mivel a biztosítónak már a kár bekövetkeztekor tetemes kártartalékot kellett képeznie a függő ügyre.

Nagy kérdés tehát, hogy az esetleges új szabályozás és az MNB figyelme nyomán átalakuló piac milyen irányt vesz. Az autóbuszos üzletágnak aligha okozna örömet, ha a szegmensszintű kárstatisztikán alapuló árazás érvényesülne. Az MNB a taxik esetében alkalmazott pótdíjak átvizsgálását is megfontolandónak tartja, ám kérdés, hogy nem sértené-e a többi autós jogát, ha az üzemszerűen az utakon futó kocsik kárstatisztikája a „mezei” autósok adatait rontaná.

A Netrisk adatbázisa szerint a biztosítók egy 2008-as évjáratú Mercedes Tourismo nagybuszra 1,88 és 30,2 (!) millió forint közötti éves kgfb-díjat adnak meg, a nyolc biztosító közül háromnak az ajánlata tekinthető kiárazónak. Az MNB statisztikái szerint 2019-ben ugyan harmadik éve csökkent a kárgyakoriság, ám az autóbuszok esetében még így is extra magasan, 12,91 százalékon áll, azaz tíz biztosított buszból egynél több miatt kellett tavaly is a zsebükbe nyúlniuk a biztosítóknak.

Ráadásul, miközben az egy kgfb-biztosításra jutó átlagos kárérték tavaly 4,9 százalékkal nőtt, az autóbuszok esetében az átlagkár értéke csaknem negyedével, 24,8 százalékkal, s megközelítette az 1,46 millió forintot. A már említett veronai baleset idején az egy szerződésre jutó átlagkár összege 2,99 millió forintra ugrott, mivel a biztosítónak már a kár bekövetkeztekor tetemes kártartalékot kellett képeznie a függő ügyre.

Nagy kérdés tehát, hogy az esetleges új szabályozás és az MNB figyelme nyomán átalakuló piac milyen irányt vesz. Az autóbuszos üzletágnak aligha okozna örömet, ha a szegmensszintű kárstatisztikán alapuló árazás érvényesülne. Az MNB a taxik esetében alkalmazott pótdíjak átvizsgálását is megfontolandónak tartja, ám kérdés, hogy nem sértené-e a többi autós jogát, ha az üzemszerűen az utakon futó kocsik kárstatisztikája a „mezei” autósok adatait rontaná.

Forrás: www.vg.hu